Más néven borsoskömény, egyiptomikömény, fehérkömény vagy kumin, sok nevéből is látszik, hogy rengeteg országban elterjedt és nagyon hosszú történelme van, már az ókori Egyiptomban is használták, emellett az indiai és nepáli konyha elengedhetetlen része. Hazánkban is gyakori része a különböző ételek ízesítésében. Rokonságban áll az ánizzsal

Nagyon elterjedt a használata Közel-keleti konyhákban, természetesen a nepáli konyhának is fontos része. 

Ezek a barnássárga téglalap alakú magvak a nepáli konyha elengedhetetlen fűszerei. Erős aromája van. Közel-Keleten nagyon népszerű fűszer, elterjedt használata afrikai és arab országokban is. Nagyon kemény mag, amelyet nehéz megőrölni, ezért először át szokták hevíteni, ami megkönnyíti ezt a feladatot. Nagyon magas a protein tartalma, egy kissé kesernyés ízű, és szinte minden esetben megtalálható a curry-kben.

Nevezik még cilantronak és Kínai petrezselyemnek is. Átható, fűszeres ízeket ad az ételeknek. A leveleit és a magjait is felhasználják. A levelek élénk zöldek, az ázsiai és a dél-amerikai konyhában használják. A magokat általában őrölt formában dolgozzák fel, mind az indiai mind a nepáli konyhában sokat használják, de Dél-kelet Ázsiában gyakran előfordul.

Leveles formában erőteljes ízt ad, levesek és szószok ízesítésére gyakran használják.

Magos formájában a közel-keleti és ázsiai konyhákban számos fűszerrel társítják, melyekkel különösen jól harmonizál, ilyen többek között a menta és a római kömény. A koriandermag kitűnő halételek, szószok, húsok, és zöldségek fűszerezésére. Curry-ket nagyon gyakran ízesítenek vele.

Az itthon is jól ismert fűszer Nepálban is ugyanolyan elterjedt és gyakran használják mindenféle receptben, általában más fűszerekkel is kombinálva. Megtalálható ötfűszer keverékekben is.

A Fűszer-szigeteken őshonos, nagyon régi múltra tekint vissza, már az ókori Rómába is eljutott arab közvetítéssel. Körülbelül ugyanebben az időszakban jutott át Kínába és nagy valószínűséggel onnan kerül át Nepálba is.

Édes és sós ételekhez is egyformán használják. Elképesztően sokrétű használata van, hazánkban is jól ismert. Megtalálható ötfűszer keverékekben.

Itthon is nagyon jól ismert fűszer, általában egészben találkozunk vele, levesekben, főzelékekben és szószokban. Az indiai babérlevél kicsit különbözik attól, amit mi megszoktunk. A levélben három ér fut, míg az Európában használatos babérlevélben csak egy, illetve a mérete is nagyobb. Az illata kissé a fahéjra emlékeztet.

Nepálban a mustárnövény több részét is felhasználják, egyik legfontosabb része természetesen a mustármag. Préseléssel mustárolajat tudnak kinyerni belőle. Fűszerként általában a savanyúságok készítésére vagy a curry ízesítésére használják. De hallal is kombinálják, hogy az ízét kicsit kiegyensúlyozzák. Fontos alapanyag mindenféle savanyúság vagy csatni (chutney) készítésekor. Sok antibakteriális tulajdonsága is van a jellegzetes íz mellett. Vannak sárgától sötétbarnáig terjedő változatai, minél sötétebb a színe, annál erőteljesebb, csípősebb az íze.

Vagyis az úgynevezett „tisztított vaj”. Vajból készül lassú tűzön addig forralva a mennyiségű amíg a vajnak teljes víztartalma elpárolog, a fehérjetartalma pedig kicsapódva összegyűlik a tetején és az alján. Ezután leszűrik az így nyert tiszta tejzsírt, amely sokkal nehezebben romlik meg, mint a vaj, sütésre is használható, mivel nem habzik és nem ég olyan könnyen. Emellett finom édesebb íze van a benne karamellizálódott tejcukortól. Rendkívül sokáig eláll, mivel a lassú forralása egyfajta tartósítási eljárás, amivel az avasodásért felelős elemektől megszabadulhatunk. Nepálban általában bivalytejből készült vajból csinálják, de tehéntejes verziója is elterjedt.

A kínai öt fűszer keverék alapvető összetevője, ez a szép fűszernövény Kínában őshonos, de elterjed használata a környező országban, így Nepálba is átjutott. Különösen jó az illata, igazi édesgyökér ízekkel.